A Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) az Ericssonnal együttműködésben vizsgálta az 5G és egyéb mobil infrastruktúrák szerepét a karbonsemlegesség elérésében. A legújabb technológiák, illetve azok kereskedelmi, társadalmi és politikai hatásainak bemutatásával foglalkozó MIT Technology Review sorozatban megjelent fehér könyv szerint az 5G lehetővé teszi a legkörnyezetszennyezőbb iparágak digitalizálását, illetve segítségével azok akár 50%-kal tudják csökkenteni szén-dioxid lábnyomukat 2030-ig. A jelentés emellett felhívja a figyelmet a mobilkommunikációra épülő digitális átalakulás kiemelt szerepére a termelési hatékonyság növelésében és a fenntarthatóság támogatásában, valamint rámutat az adatalapú karbonsemlegesség fontosságára is.
Valóban rossz a klímahelyzet, de még visszafordítható
Bolygónk hőmérséklete az ipari forradalom óta 1,1 °C-kal emelkedett a szén-dioxid és egyéb üvegházhatású gázok kibocsátásának köszönhetően. A tudósok szerint, ha nem változtatunk a bevett szokásainkon, akkor a század végére ez a szám 1,5 °C és 2 °C közé emelkedhet. Ez drasztikus felmelegedést, erdőtüzeket és szárazságot okozhat, amely, ha bekövetkezik, akkor visszafordíthatatlanná teheti a környezeti károkat. Az MIT és az Ericsson nemrég megjelent közös fehér könyve azt vizsgálja, hogy a technológia segítségével hogyan tudjuk mindezt megelőzni. Hiszen ahogyan azt a 2020-2021-es évek és világjárvány időszaka alatt is tapasztalhattuk a cégek és az emberek egyaránt képesek a gyors változásra, illetve ezzel párhuzamosan a káros kibocsátás mértéke is ugyanilyen gyorsan képes csökkeni, ha megfelelően cselekszünk. A fehér könyv szerint az 5G mobilkapcsolat által támogatott gyors és hatékony üzleti megoldások vagy rendszerek kifejezetten alkalmasak a kibocsátás csökkentésére. A jelentés számos olyan aktuális példát is bemutat, amely példaértékű lehet a nagyvállalatok számára.
Az 5G szerves részt követel magának a párizsi egyezmény céljainak megvalósításában
A 2015-ös párizsi éghajlatvédelmi egyezmény az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának mérséklésével, a globális felmelegedéshez történő alkalmazkodással, valamint annak pénzügyi következményeivel foglalkozik. Célja a globális átlaghőmérséklet emelkedésének jóval 2 °C alatt tartása az iparosodás előtti szinthez képest. Az MIT szerint miután az 5G lehetővé teszi ellátási láncok és hálózatok összekapcsolását, javítja az adatmegosztást, optimalizálja a rendszereket és növeli a működési hatékonyságot, ezáltal közvetlenül hozzájárul számos, a szén-dioxid kibocsátás csökkentéséhez szükséges szervezeti átalakításhoz és így a karbonsemlegességhez is. Emellett az 5G hálózati előnyei, azaz az ultra alacsony válaszidő, a valós idejű és prediktív elemzés, valamint az adatátviteli kapacitás új lehetőségeket kínálnak a vállalkozások számára a digitális átalakulásban és a hatékonyság növelésében. Ahogyan az MIT jelentése is bemutatja a gyárak, logisztikai hálózatok és áramszolgáltatók hatékonyabban, tudatosabban és nagyobb összhangban tudnak működni, ha kihasználják az 5G képességeit, amely ezeket a cégeket egyben a fenntarthatósághoz is közelebb viszi.
Egyre több vállalat használja ki az 5G előnyeit
A jelentés szerint az energiaipar, a feldolgozóipar, valamint a közlekedési- és szállítási iparágak felelősek a legtöbb üvegházhatású károsanyagkibocsátásért. Ezen belül is az energiaipar termeli az üvegházhatású gázok körülbelül kétharmadát. Ez körülbelül évente 32 gigatonna CO2-kibocsátást és 3,3 gigatonna más üvegházhatású gázokból származó CO2-ekvivalens kibocsátást (CO2e) jelent. A feldolgozóipar 17 gigatonna CO2e-ért felel, ami a globális kibocsátás 32%-a, a közlekedés pedig összesen 8,6 gigatonna CO2e-t termel évente, ami a teljes globális adat 16%-a. Az 5G nagyobb teljesítménye és megnövelt hatékonysága azonban arra fogja ösztönözni az ezekben a szektorokban működő szereplőket, hogy átalakítsák az üzleti működésüket, valamint csökkentsék a károsanyag kibocsátást. Manapság az üzleti élethez elengedhetetlen a digitális csatornák kiépítése. És bár miközben a legerősebb motiváció ezek bevezetésére a hatékonyságnövekedés, valamint az ezzel járó költségmegtakarítás, addig egyre fontosabb indok az is, hogy a digitalizáció fenntarthatóbbá teszi a vállalkozásokat. Ráadásul az MIT szerint, ha az említett nagyipari vállalatok megteszik a szükséges lépéseket, akkor az általuk előidézett károsanyag-kibocsátás akár 50%-kal csökkenhet 2030-ig.
Számos gyakorlati példát is bemutat a jelentés, melyeken keresztül megérthetjük az 5G előnyeit. Peruban például a WindAid az 5G-t alkalmazva csökkentette az utazással összefüggő károsanyag-kibocsátást és növelte a műszaki csapat hatékonyságát azzal, hogy távolról is képesek a szélturbinák működési hibáit azonosítani vagy akár orvosolni azokat. A megbízható és pontos hálózati összeköttetés lehetővé teszi a működési adatoknak, beleértve a szél sebességének, a turbina teljesítményének és használatának, illetve az akkumulátor töltöttségi szintjének valós időben történő elemzését. Az önkénteseket is foglalkoztató független WindAid nem mellesleg okostelefonok, számítógépek töltésére, emellett közvilágításra és vízszivattyúk működtetésére használja a szélenergiával generált áramot.
Az elemzés szerint a fentiekhez hasonló 5G alapú termelésirányítási rendszerek és a dolgok internetére épülő (IoT) monitoring megoldások akár 20%-kal is hozzájárulhatnak a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséhez 2030-ig, a termeléshatékonyság növekedése pedig mindezt további 25%-kal képes tovább csökkenteni.
A mobilfejlesztések nem állnak meg, ami hosszútávon elhozhatja fenntartható ipart is
Ahogy azt az MIT és az Ericsson közös elemzése is kiemeli, az újgenerációs mobilhálózatokra épülő infrastruktúra kifejezetten elősegíti a szén-dioxid-mentesítést az energiaiparban, a gyártó és feldolgozóiparban, valamint a közlekedésben. Ahogyan a példák is mutatják az 5G lehetőségeit kihasználó fejlesztések hozzájárulnak a vállalatok környezettudatos működéséhez, melynek motorja az 5G kapcsolat által lehetővé tett távoli elérés, a platformok átalakulása és az új üzleti modellek bevezetése. Az MIT és az Ericsson szerint az újgenerációs mobilhálózatok folyamatos kiépítése tehát alapvető fontosságú szén-dioxid-semlegesség eléréséhez. Ráadásul miközben az 5G hálózatok kiépítését továbbra is elsősorban a gazdaságossági és hatékonysági szempontok vezérlik, a jelek szerint a fenntarthatósági célok teljesítésében is egyre nagyobb szerep hárul majd a jövő mobilhálózataira.