Ugyan a digitális termelési eszközök használata sok gyártóüzemben már most mindennapos, az Ericsson legújabb jelentése szerint tíz éven belül a gyártóipar legalább 80%-ban automatizált rendszerekkel fog működni. Emellett a következő öt évben legalább kétszeresére nő a digitális eszközök és megoldások használata a feldolgozóiparban. Ezek megvalósításához ugyanakkor elengedhetetlen az 5G hálózatok kiépítése, hiszen a digitális és automatizált gyártási folyamatok csakis gyors, biztonságos és megbízható hálózatokon keresztül tudnak hatékonyan működni.

Közeledik a teljes automatizálás

Egy a vállalkozások jövőjéről szóló nemrég kiadott Ericsson jelentés a gyártóipari vállalatok széles körű átalakulását jósolja az elkövetkező évekre, beleértve a digitális termelési eszközök gyors terjedését. A jelentés szerint a mesterséges intelligencia (MI), a videófelismerés, a kiterjesztett és virtuális valóság (AR és VR), az automatizált irányított járművek (AGV-k), a mesterséges külső vázak (exoskeleton)távvezérlés, a digitális ikrek (digital twins) és az együttműködő robotok (cobot) egyre inkább el fognak terjedni az iparágban. A jelentés emellett felhívja a figyelmet az olyan új üzleti modellek várható megjelenésére is, mint a gyártásszolgálgatók (MaaS, manufacturing-as-a-serviceés a gyorsan kialakítható gyártósorok (pop-up factory. A kutatás szerint a gyártóipar tíz éven belül legalább 80%-ban automatizált rendszerekkel fog működni, sokan pedig arra számítanak, hogy a következő öt évben kétszeresére nő az IKT-alapú eszközök használata.

Az ember mégsem szorul háttérbe

A Ericsson felmérése alapján öt éven belül a gyárak 72%-a fog MI szoftvereket, valamint távirányítású gépeket, robotokat és járműveket használni. A digitális ikrek elterjedése még nagyobb mértékben várható, öt éven belül közel 300%-kal nő a használatuk. Ennek oka, hogy termékek és a gyártási folyamatok digitális ikrei csökkenthetik a tervezési- és tesztelési időt. Például a gyártási folyamatok szimulációjával lehetővé teszik a hibás termékek vagy pontatlan gyártási folyamatok azonosítását.

Bár ez alapján azt gondolhatnánk, hogy az emberi munkaerő háttérbe szorul majd, épp ellenkezőleg: a megkérdezett cégek több, mint 50%-a úgy véli, hogy 2030-ra több munkavállalóra lesz szükség. Emellett a döntéshozók 75%-a úgy gondolja, hogy a gyártási döntések legalább felét még mindig emberek fogják meghozni. Pedig a megkérdezettek 90%-a szerint a következő 10 évben a gyártási folyamatokban az MI általános technológiává válik. Ennek oka, hogy a termelési eszközök egyre inkább összekapcsolódnak és hatalmas mennyiségű új adatot generálnak, aminek a feldolgozásához elengedhetetlen lesz az MI használata. Ennek ellenére bizonyos időkritikus döntési helyzetekben a munkavállalók 88%-a is szükségesnek tartana egy személyes MI asszisztenst, amely támogatná őket a minőségellenőrzésben, a számítások és becslések elvégzésében vagy az adatok kezelésében és feldolgozásában. Végül a munkavállalók közel 50%-a arra számít, hogy a jövőben az ilyen megoldásoknak köszönhetően kevesebbet fog dolgozni (és csak 16%-k számít arra, hogy többet).

Minden szempontból sikeresebbek a digitális megoldásokat használó cégek

A komoly globális verseny, a termelékenységi és a hatékonysági elvárások folyamatos növekedése miatt a feldolgozóipari vállalkozások 80%-a komoly költségcsökkentési célokat tűzött ki maga elé. Azok a gyártók azonban, amelyek jelenleg három vagy több digitális termelési eszközt vesznek igénybe, jelentősen jobb pénzügyi teljesítményt érnek el azokhoz képest, amelyek egyáltalán nem használnak ilyen eszközöket. Ezeknek a gyártóknak mintegy 50%-a állítja, hogy pénzügyileg is nagyon sikeres, sokkal többen, mint azok, akik nem használnak ilyen eszközöket.

Ráadásul a digitálisan fejlett gyárak a fenntarthatósági intézkedésekben is élen járnak, valamint a munkavállalóik általános elégedettsége is magasabb. A gépek, robotok és járművek távvezérlését a dolgozók a nagyobb hatékonyság és minőség mellett a piszkos munka csökkentése (65%) és a veszélyek elkerülése (68%) szempontjából is magasra értékelik. Nem meglepő, hogy gyorsan növekszik a távvezérlésű föld alatti járművek használata például a bányászatban, amely lehetővé teszi a munka gyors folytatását a robbantás után.

Az 5G a hatékony és fenntartható gyártás alapinfrastruktúrájává válik

Mivel a digitálisan összekapcsolt és automatizált termelés nagymértékben függ a hálózati kapcsolat minőségétől, a gyártók magas követelményeket támasztanak a hálózatok megbízhatóságával, sávszélességével, késleltetéssel és biztonságával szemben. Figyelembe véve, hogy egy autóipari gyártósoron nagyjából 1-2 percenként készül el egy új, akár több tízmilliós értékű autó, már egy néhány perces leállás is komoly bevételkiesést eredményezhet. Ezek elkerüléséhez pedig jelentős segítséget nyújthat az 5G alapú fentebb bemutatott digitális és automatizált rendszerek bevezetése. Ennek megfelelően a gyártó vállalatok 70%-ban tervezik, hogy öt éven belül öt vagy több, fejlett vezeték nélküli hálózatok – például 5G ­– által támogatott termelési eszközt telepítenek.

Az 5G alapú megoldások az automatizált, robotizált és adatalapú gyártási folyamatok alapinfrastruktúrájává válnak az elkövetkező 10 évben. Miután a gyártóipari hálózatok kiépítését a mobilszolgáltatók és a hálózati infrastruktúra-szolgáltatók mellett a nagy technológiai cégek és a rendszerintegrátorok is el tudják végezni, ez a fejlődés komoly üzleti potenciált jelent valamennyi iparági szereplő számára. Azonban az összekapcsolt digitális rendszerek nemcsak a termelési hatékonyságot fogják növelni, hanem várhatóan a munkavégzés körülményeit is javítják, valamint jelentősen hozzájárulnak majd a fenntartható gyártóipar kialakulásához is.