2021. június 25. Alapításának negyedik évfordulójához érkezett a mára már 86 tagszervezetet számláló 5G Koalíció (5GK). Az ezen alkalomból szervezett születésnapi eseményen eddig nem látott, 5G technológián alapuló megoldások bemutatásával ünnepeltek az Koalíció tagjai. Dr Solymár Károly Balázs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) digitalizációért felelős helyettes államtitkára köszöntőjében elmondta, hogy Magyarországon az 5G-re épülő innovációs feladatok középpontjában jelenleg az ipari-technológiai pilotprogramok állnak. Ezekkel a hazai fejlesztésű megoldásokkal a világ élvonalába törekszünk az 5G technológia területén.

Az 5G korunk egyik legmeghatározóbb technológiai újdonsága, amely a távközlési szolgáltatások képességeinek radikális bővítése mellett merőben új, innovatív szolgáltatások és üzleti modellek kialakulását segíti elő. Számos területen hoz különleges és lenyűgöző változásokat: a gyógyászatban, a közlekedésben, az iparban, a mezőgazdaságban, az egészségügyben, az energiagazdálkodásban, a városok működtetésében, a katasztrófavédelemben, a szórakoztatóiparban, a sportban, valamint a médiában is hamarosan érezhetjük hatását. Az 5G Koalíció ennek az újgenerációs telekommunikációs megoldásnak a nemzetgazdasági hasznosítását tűzte ki célul.

„2017. június 19-én azzal a szándékkal hívtuk életre a koalíciót, hogy Magyarország legyen az 5G fejlesztések egyik európai központja, és hazánk gyors lépéseket tegyen az 5G bevezetése és gyakorlati alkalmazása, valamint a technológia előnyeinek, társadalmi és gazdasági hasznosságának bemutatása területén.” – kezdte köszöntőjét dr. Gál András Levente, a Digitális Jólét Program (DJP) szakmai vezetője, majd hozzá tette: ma az 5G bevezetésére rendkívül dinamikusan változó környezetben kerül sor, ezért a fókuszt jelenleg arra kell helyezni, hogy Magyarország képes legyen rugalmasan kezelni a változásokat, és gyorsan tudjon reagálni a globális kihívásokra.

Dr. Solymár Károly Balázs elmondta, mára már beérni látszanak Magyarország digitálisinfrastruktúra-fejlesztés területén tett erőfeszítései, ezért 2021-ben számos, 5G-re épülő pilotprogram indul egyetemi és ipari környezetben. „5G-alapú intelligens szárazföldi és vízi közlekedési esetek tesztelését kezdjük el több helyszínen, 5G tesztkörnyezeteket alakítunk ki drónhasználattal, precíziós tápanyagellátással, öntözéssel, állattartással összefüggésben az agrárium területén, de teszteljük majd az ipari célú frekvenciafelhasználást is a gyártási folyamatokban, megvizsgáljuk a 3D és a kiterjesztett valóság (AR) lehetőségeit a munkavégzés során, valamint egészségügyi és környezeti kutatásokat indítunk.”

A rendkívül látványos, újdonságokban bővelkedő szakmai kiállítás keretében egyedülálló 5G technológiai megoldások is bemutatkoztak: többek között digitálisiker-technológiával egy kikötő üzemeltetése, mérőautó és szondák működése, intelligens járművek 5G-alapú távfelügyelete és irányítása egy élethű autómodell segítségével és VR-szemüveg használatával, egy robotkar távoli, felhőből történő vezérlése, számos kiterjesztett és kevert valóságra (AR és MR) épülő alkalmazás, és kipróbálható volt az 5G hálózatba kapcsolt csocsó is, természetesen virtuális környezetben. 

A bemutatott technológiai megoldások részletei

Cloud-in-the-Loop

Az Ericsson Magyarország és a BME Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások tanszékének V2X kutatócsoportja közös demonstráció keretében mutatta be az ipari-akadémiai együttműködés eredményeképp fejlesztett, az 5G járműkommunikáció speciális használati eseteinek vizsgálatára szolgáló Cloud-in-the-Loop működésű felhőinfrastruktúra szimulációs keretrendszerét. A létrehozott komplex vizsgálati keretrendszer és módszertan lehetővé teszi a járműipari alkalmazások és vonatkozó ökoszisztémák karakterisztikai analízisét valós 5G és Edge cloud környezetekben.

BME FIEK: Intelligens járművek 5G alapú távfelügyelete

A résztvevők egy modellautó segítségével bemutatták, hogyan lehet 5G hálózaton keresztül távolról, immerzív módon felügyelni vagy akár vezérelni egy ilyen járművet. Az autó számos szenzorral pásztázza a környezetét, és képes szabad parkolóhelyek felismerésére, valamint autonóm parkolás végrehajtására. Az autóra szerelt kamera segítségével egy távoli vezetőülésből valós időben követhetők az események.

A vezető VR-sisakot visel, amely a valós idejű kameraképet mutatja, miközben érzékeli a fejmozgást, és azzal szinkronban mozgatja az autón lévő kamerát. Így a VR-sisak és az 5G-nek köszönhető alacsony késleltetésű videóátvitel segítségével a járműkezelő úgy érezheti, hogy benne ül az autóban.

BME-TMIT: Együttműködő robotok 5G felhőalapú vezérlése

Az ember-robot együttműködés az ipari automatizált gyártástechnológia egyik kulcsterülete. Az érzékelőkkel (kamera, erő- és nyomatékmérő, közelségszenzor) felszerelt robotkar képes a kooperatív munkavégzésre azáltal, hogy „érzékszervei" segítségével folyamatosan nyomon tudja követni környezetének változásait. A kamerák és érzékelők adatait a hálózat peremén (edge computing) dolgozzák fel, ahol helyet kap a feladat megtervezése, valamint a robot és érzékelői vezérlése is. Az intelligencia és vezérlés felhőbe helyezésével növelhető az ipari, gyártási folyamatok hatékonysága, biztonsága, a „"látó" és „"tapintó" robotkar pedig képes rugalmasan együttműködni az emberrel is.

BME-TMIT: Szőlőbirtokok seregélyek elleni védelme 5G segítségével

A mintaalkalmazás a szőlőbirtok mesterségesintelligencia-alapú monitorozását végzi, valamint kártevők (jelen esetben seregélyek) észlelése esetén emberi felügyelet igénylése nélkül riasztást ad ki. A megvalósítás alapja kis teljesítményű, olcsó audioszenzorok kidolgozása volt, amely a szőlőbe telepítve figyeli a környezetét és kétlépéses madárhang-azonosítást végez. Előbb a szenzoron történik hangminta-osztályozás, majd a hangmintát – amennyiben az madárhang – a rendszer továbbküldi az 5G hálózaton a felhőbe, ahol erőforrás-igényesebb megoldással megtörténik a madárhang azonosítása.

BME-TMIT: 5G alapú drónvezérlés és kártevő-azonosítás

A drónok rugalmas, nagy területet lefedő megfigyelést biztosítanak a levegőből. A drón kameraképét 5G hálózaton keresztül küldik a felhőbe, ahol mesterséges intelligencia segítségével elemzik azt. Az elemzés eredményeként azonosíthatóak a kártevők, illetve a képfeldolgozás a drón navigációját is segíti. Az 5G kapcsolat gyorsasága és alacsony késleltetése biztosítja a valós idejű összeköttetést.

NMHH Mérőautó

Az eseményen a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakértő kollégái bemutatták az általuk végzett mérések eszközeit; szemléltettek egy mérőautót; beszámoltak arról, miért kulcsfontosságú precíz, kalibrált szerszámokkal dolgozni; elmagyarázták, mi az az elektroszmog; és részletezték, miként hat a méréstechnológiára az 5G bevezetése.

Nokia: 5G hálózatba kapcsolt járművek digitálisiker-technológiával

Az 5G új alkalmazási területeket nyit meg a ‘dolgok internete’ (Internet of Things, IoT) előtt, amelyek közül az úgynevezett connected car (hálózatba kapcsolt járművek) rendelkezik az egyik legnagyobb potenciállal.

A különféle okosfunkciók zökkenőmentes működése érdekében folyamatos adatkapcsolatra, illetve az ezt támogató 5G hálózatra van szükség. A Nokia IoT-alapú megoldása, a Nokia Worldwide IoT Network Grid (WING) erre a kihívásra ad választ, hozzáférést biztosítva egy globális 5G hálózathoz és IoT platformhoz a telekommunikációs szolgáltatók, valamint a különböző iparágakban tevékenykedő vállalatok számára.

Nokia: 5G központi hálózat a felhőben

A Nokia 5G hálózat már publikus felhőalapú szolgáltatásként is elérhető. A felhőalapú megvalósítással a hálózat központi része néhány órán belül telepíthető, méghozzá előre integrált és automatizált formában. Az 5G hálózat teljes körű használatához csupán a rádiós egységeket kell telepíteni és a helyszínen csatlakoztatni. Ezzel a megoldással a vállalati, valamint ipari környezetben rendkívül gyors és hatékony 5G hálózat üzembehelyezése valósulhat meg, minimálisan tartva az integrációs és hardverköltségeket. A felhőalapú maghálózat igény szerint skálázható, amely nagymértékű rugalmasságot biztosít. Ez által valósul meg az 5G hálózat aktuális igényekhez illeszkedő központi kapacitása, amely a használat függvényében dinamikusan változhat. 

Magyar Telekom és T-Systems: privát mobilhálózatok és kevert valóság

A Magyar Telekom és a T-Systems standján többek között a termelő vállalatok fejlesztési irányait alapvetően meghatározó trendekre épülő megoldásokat tekinthettek meg a részvevők. Bemutatták a két cég közös Campus Network szolgáltatását, amely 4G és/vagy 5G privát mobilhálózatot és arra épülő megoldásokat foglal magában. A privát mobilhálózatok jelentősége, hogy megjelenésük számottevően felgyorsíthatja az ipar 4.0-megoldások elterjedését. A magenta standon emellett arra is láthattak példát a résztvevők, hogy hogyan alkalmazható a kevert valóság (Mixed Reality) technológia a gyártásban. A bemutatott esettanulmányban az 5G technológia segítségével távolról, egy HoloLens szemüvegen keresztül valós időben felügyelhetők és kontrollálhatók egy gyáregység üzleti folyamatai. Az 5G mobiltechnológia előnyeit, felhasználási lehetőségeit pedig egy tabletre fejlesztett AR (Augmented Reality, azaz kiterjesztett valóság) alkalmazás segítségével demonstrálta a Telekom.

Huawei Technologies Hungary: Médiahátizsák

A Huawei Technologies és a Vodafone Magyarország Európában egyedülálló, 5G-n működő, különböző események 4K-s felbontású, élő közvetítésére alkalmas úgynevezett „“médiahátizsákot” mutatott be. Ez a technológia kiegészíti, később akár fel is válthatja a nagy műholdas közvetítőkocsis, televíziós élő kapcsolásokat, mert a valóban hátizsák méretű eszköz kiváló kép- és hangminőségben továbbítja az adatokat.

Ericsson Magyarország: Livorno kikötőprojekt

A projekt keretében fejlesztett „digitális iker” világ lehetővé teszi, hogy a kikötő dolgozói a fizikai és a virtuális világ együttműködésére épülő automatizált környezetben működjenek. A kikötő területét élő 5G hálózat fedi le, amely lehetővé teszi intelligens szenzorok, 3D LIDAR és Wide Dynamic Range (WDR) kamerák adatainak rögzítését. Ezeknek a valós idejű adatoknak a felhasználásával az Ericsson mesterségesintelligencia-alapú üzemeltetés-ellenőrzési rendszere meghatározza és felügyeli a kikötőben a logisztikai feladatok sorrendjét, ezzel segítve a kikötő hatékonyabb munkáját.