A GSM Association (GSMA) nemrég közzétett egy jelentést, mely szerint a mobileszközök fenntartható jövője ugyan biztosítható, azonban ehhez hulladékmentes ellátási láncra és hosszabb élettartamú okostelefonokra van szükség.
A COP27 konferenciát megelőzően a GSMA új, hosszútávú jövőképet tett közzé arról, hogy a mobilipar hogyan növelheti a mobileszközök ellátási és gyártási láncának körforgását. 2016-ban a mobilipar volt az első iparág, amely teljes mértékben elkötelezte magát az ENSZ fenntartható fejlődési céljai mellett. 2019-ben pedig a GSMA igazgatótanácsa az iparág nevében olyan éghajlati célt tűzött ki, miszerint legkésőbb 2050-re elérje a net-zero szén-dioxid-kibocsátást. Most pedig a szervezet, folytatva a körforgásos gazdasággal kapcsolatos víziók kidolgozását, a Tele2 és az Ethos cégekkel együttműködve közzétett egy jelentést, amely a mobilipar egyik legnagyobb környezeti hatásával rendelkező szegmensével, a mobileszközökkel foglalkozik
A távközlési szektor szereplőinek szükségszerűen változtatni kell
A természeti erőforrások globális fogyasztása már most is fenntarthatatlan mértékű, és egyre csak növekszik. A GSMA szerint az olyan egzisztenciális kihívások, mint az éghajlatváltozás, a hulladéktermelés, a légszennyezés, a nyersanyaghiány és a biológiai sokféleség csökkenése azonban megoldhatók a körforgás gazdaságra való áttéréssel. Ez az elképzelés világszerte tudományos körökben is egyre nagyobb támogatást vált ki. A GSMA jelentés körforgásos megközelítésének kidolgozása során ezért figyelembe vették a jelenlegi és a javasolt körforgásos gazdaságpolitikákat, amelyeket a kormányok világszerte alkalmaznak. A távközlési ágazat számára az ugyanakkor egyik legnagyobb környezeti hatást az jelenti, hogy az ügyfelek csatlakoztatott eszközökön keresztül férnek hozzá az összeköttetéshez. Azaz ez lehet az egyik legnagyobb hatású beavatkozási pont a GSMA szerint, amiben a távközlési szektor szereplőinek szükségszerűen változtatni kell.
Körforgásos gazdaságra van szükség a szektorban
A GSMA körforgásos gazdaságról szóló stratégiai dokumentum szerint a mobileszközök terén ennek alapjai a lehető leghosszabb élettartamú készülékek, amelyek 100%-ban újrahasznosítható és újrahasznosított alapanyagból készülnek, 100%-ban megújuló energiával, és ahol egyetlen alkatrész sem megy kárba. Ezt a törekvést a mobilipar számára a GSMA egy újonnan kidolgozott modellel támasztja alá, amely meghatározza azokat az elveket, amelyeket a szolgáltatóknak figyelembe kell venniük, amikor 2050-ig körforgásos ellátási és gyártási láncot kívánnak kiépíteni. A törekvés a maximális élettartamot és hulladékmentességet nevezi meg alapkoncepciónak.
Komoly következményekkel járhat, ha nem történik meg az átállás
A mobiltelefonok mára világszerte nélkülözhetetlen szerepet játszanak az emberek életében, lehetővé teszik a digitális integrációt és világszerte a gazdasági fejlődést segítik elő. Azonban a nem megfelelő gyártással és felhasználással mérhetetlen kárt okoznak a környezetünkben.
A GSMA jelentés szerint a mobiltelefonok életciklusa során a legtöbb környezeti hatás – mintegy 80% – a gyártás során keletkezik. Egy átlagos okostelefonban jelenleg több, mint 50 különböző anyag található, többek között műanyag, kerámia, ritka fémek, réz és szilícium. Ezen anyagok bányászata negatív környezeti és társadalmi hatásokat okozhat. Sajnos a gyártás és az összeszerelés is hozzájárul a fosszilis tüzelőanyagok felhasználásából származó üvegházhatású gázok kibocsátásához.
Jelenleg évente mintegy 2 milliárd mobiltelefont adnak el, és a világ lakosságának több, mint 90%-a rendelkezik mobiltelefonnal. A mobiltelefonok 85%-át azonban jelenleg nem hasznosítják újra hivatalosan, ami csökkenti a digitális integráció javításának lehetőségeit azáltal, hogy a megfizethető újrahasznosított készülékekhez való hozzáférést bővítik.
A GSMA jelentése hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a mobileszközök piacának körforgásos jellege érdekében az ellátási lánc minden elemét bevonjuk a folyamatba – a szolgáltatóktól a beszállítókig, a gyártóktól a fogyasztókig, a javítóktól az újrahasznosítással foglalkozó szereplőkig.
E megközelítés előnyei környezeti, társadalmi és gazdasági jellegűek egyaránt. A világ összes okostelefonjának élettartamát csak egy évvel meghosszabbítva 2030-ig évente akár 21,4 millió tonna szén-dioxid-kibocsátást is megtakaríthatunk, ami több mint 4,7 millió autó forgalomból való kivonásának felel meg. A felújított mobileszközök piaca 2030-ra több mint 140 milliárd dollárt fog érni, szemben a 2020-as 50 milliárd dollárral.
Van ok azonban optimizmusra a körforgásos gazdasággal kapcsolatban
A GSMA új körforgásos modellje a maximális élettartam és a hulladékmentesség elveire épül. Egy telefon átlagos használati ideje körülbelül három év, a műszaki élettartam azonban négy és hét év között mozog és a mobiltelefon optimális élettartama az éghajlatra gyakorolt hatás minimalizálása szempontjából legalább 25 év.
Miközben a GSMA jövőképe a valódi körforgásos működés felé vezető jövőbeli utat vázolja fel, a mobilszolgáltatók már most is tesznek előremutató lépéseket. A kutatások szerint a világszerte eladott okostelefonok 11%-a ma már felújított használt készülék és az ilyen eszközök piac egyre növekszik.
A fogyasztók is egyre jobban érdeklődnek a használt termékek, valamint általában véve a fenntarthatóság iránt, ami azt jelenti, hogy a készülékeket hosszabb ideig használják és a készülék-újrahasznosítási rendszereket gyakrabban alkalmazzák.
A jelentés négy azonnali intézkedést vázol fel lehetőségként a körforgásos gazdálkodás javítására:
A távközlési szolgáltatók kulcsszereppel bírnak a körforgásos gazdaság előmozdításában
A GSMA felhívja a figyelmet arra is, hogy a fogyasztók, a készülékszállítók, a javítással vagy újrahasznosítással foglalkozó szereplők között elhelyezkedő távközlési szolgáltatóknak kiváló lehetőségük van arra, hogy hozzájáruljanak az eszközök körforgásos gazdaságának kialakításához, mind a közvetlen ellenőrzés, mind pedig a befolyásuk és a partnerségek révén. Az iparág körforgásos üzleti modellre való áttéréssel a negatív környezeti és társadalmi hatások csökkennek. Ez azt jelenti, hogy az iparág úgy tudja kielégíteni az anyagigényét, hogy közben nem meríti ki a véges erőforrások globális készletét. Ez új piaci és foglalkoztatási lehetőségeket is teremt és a támogató kormányzati politikák és ösztönzők mellett támogatja az igazságos átmenetet.